UGODI SPORTEGYESÜLET
2011-2012
Meghalt Albert Flórián
Csütörtökön a Városmajori Szívkórházban koszorúérműtétet hajtottak végre a "Császáron". Albert Flórián vasárnap éjjel rosszul lett a kórház intenzív osztályán, ahol hosszasan küzdöttek az életéért, de már nem tudták megmenteni.
Albert Flórián 17 évesen mutatkozott be az NB I-ben, a Ferencvárosban. Összesen 537 mérkőzést játszott az FTC-ben és 383 gólt szerzett, négyszer nyert magyar bajnokságot és egyszer kupát, amellett tagja volt a VVK-t 1965-ben elhódító együttesnek.
1959. június 18-án volt először válogatott, a nemzeti együttes mezét összesen 75 alkalommal húzhatta magára. A nemzeti csapattal az 1962-es chilei, valamint az 1966-os angliai világbajnokságon is szerepelt. Összesen háromszor volt magyar gólkirály, 1966-ban és 1967-ben választották itthon az év labdarúgójának. Tagja volt az 1960-as olimpián bronzérmet szerzett magyar válogatottnak és az 1964-es madridi Eb-n szintén harmadik helyezést elért nemzeti együttesnek.
Pályafutásának legnagyobb elismeréseként
1967-ben - eddig egyetlen magyarként - elnyerte a France Football Aranylabdáját.
1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje Polgári Tagozata kitüntetésben részesült, 2004-ben megkapta a Nemzet Sportolója címet.
2007-ben szülőfaluja, Hercegszántó első díszpolgára lett,
2010-ben Budapesten avatták a főváros díszpolgárává.
2007. december 21-től az ő nevét viseli a Ferencváros Üllői úti stadionja,
2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki a magyar labdarúgás területén végzett példa értékű sportolói és edzői tevékenysége, életpályája elismeréseként.
pepsifoci.hu:
Hetven év alatt igazán sok dolog történik az emberrel. Életének melyik szakaszát emelné ki, ahol a legboldogabbnak érezte magát
Albert Flórián:
1958-ban, amikor a Fradi első csapatában bemutatkozhattam a Diósgyőr ellen, de akkor is nagyon boldog voltam, amikor 1957-ben ifi válogatottként részt vehettem az első UEFA tornán Luxemburgban. Itt megismerkedtem a válogatott mez illatával és varázsával. Csodálatos érzés volt az is, amikor 1959. június 28-án a svédek elleni mérkőzésen, pályára léphettem a válogatott csapatban. Baróti Lajos volt a szövetségi kapitány és én az érettségim előtt voltam egy válogatott összetartáson. Akkor Baróti azt mondta nekem, hogy Flórikám akkor leszel válogatott, ha leérettségizel. A tanáraim úgy látszik megfelelő módon álltak hozzá a kérdéshez, mert hamarosan válogatott lehettem. A boldogsághoz a gyerekkori nyaralásaim is hozzá tartoznak, akkor is, ha éppen egy ilyen nyaralás alatt buktuk el a vb- döntőt. 1954-ben is Hercegszántón a nagyszüleimnél töltöttem a nyarat. Sokszor még a bizonyítványosztást sem vártam meg, hanem ahogy tudtam, utaztam hozzájuk, mert imádtam ott lenni. A vb-döntő idején, mi a kultúrházban ültünk a padokon és ott hallgattuk rádión a mérkőzést. Volt ott egy detektoros rádió és azért is fogalmazok múlt időben, mert mikor vége lett a meccsnek és eldőlt, hogy elveszítettük a döntőt, akkor az egyik tagbaszakadt emberke a mellette lévő kisbaltával szanaszét verte a rádiót. A falu dupla veszteséget szenvedett, mert nem csak a vereséget kellett lenyelnünk, hanem még rádiónk sem maradt.
pepsifoci.hu:
Megélhette azt az elismerést, hogy még életében elnevezték Önről a stadiont, ahol az egész pályafutását és életét töltötte. Milyen érzés, hogy egy olyan stadionba lép be nap, mint nap, amely az Ön nevét viseli?
Albert Flórián:
Egy picit megszeppentem, mert Puskásról van elnevezve a Népstadion és ő már nincs. Az Újpest pályát elnevezték Szusza stadionnak és már ő sincs köztünk. A Vasas pályát Illovszky stadionnak hívják, és ő sincs már az élők sorában, így egy picit aggódással is töltött el ez a dolog, de szerencsére még vagyok és nagyon nagy megtiszteltetésként élem meg, hogy rólam van elnevezve a stadionunk.
pepsifoci.hu:
Mit jelent Önnek a Ferencváros?
Albert Flórián:
Mindent! Közel hatvan éve járok a Ferencvárosba nap, mint nap. Láthattam az előző fa tribünös stadiont is, ahol ha gólt rúgtunk, akkor megálltak a villamosok, mert a vezetőjük nem tudta elképzelni, hogy mi az a dübörgés, amit hall. A legnagyobb villámlások közepette sem zajlott olyan tűzijáték, mint itt. Persze ezt jó értelemben mondom, hiszen petárdákat és pirotechnikai eszközöket akkor még nem használtak, egyszerűen így dübörgött a fa tribünös lelátó a lábak alatt.
Nyugodjon békében!